Rang-e khoda (1999) - A mennyország színe (Colour of Paradise) (Iráni film, rendezte Majid Majidi) A teheráni vakok intézetében nevelkedő Mohammad alig várja apját, hogy a nyári szünetre haza vigye távoli falusi otthonukba, ahol nagy szeretettel várják már húgai és nagymamája. A természetszerető vak kisfiú hiába próbál meg minden módon egyenrangúként beilleszkedni, új házasságban reménykedő özvegy apja szégyelli őt. Hiába tiltakozik a nagymama, erőszakkal elviszi fiát inasnak, jó messzire, egy vak asztaloshoz. Vajon egymásra találhat valaha apa és fia? "Imádom a kicsiket, a gyengéket, az elesetteket, azokat, akiknek fáj. A "boldog" világ rég nem érdekel, mert nincs olyan. Percboldogságai vannak perclétünknek, aprócska szünetek a "létforgatag vizébén a krokodilok között" melyek néha azért alszanak, és akkor azt mondjuk, hely de boldog vagyok én.. A szomorú ember gyönyörű szép, nincs ami eltakarja, ha túl akarja élni fájdalmát egyetlen biztos hely marad, amibe kapaszkodhat, ez a saját szíve..mely ugye bejárat csupán. És ez a kapaszkodás, ez a saját lénye felé irányuló mozdulat, ez a kétségbeesett, színtiszta őszinteség ez lenyűgözően szép. És akkor itt egy film egy ilyen nagyon kicsikéről és nagyon elesettről, aki csak a fekete színt ismeri, sőt még azt sem mert vakként nincs különbség, és akkor másfél órát együtt doboghatunk az ő pici szívével. Érdemes. ..és a film végére az sem titok már, milyen színe van a mennyországnak." (https://kritikustomeg.org/film/6804/rang-e-khoda-a-mennyorszag-szine-1999/velemenyek/) ... https://www.youtube.com/watch?v=0NXRHaoWGwA

A Müncheni kódex a négy evangélium magyar fordítását tartalmazza. A kéziratot Németi György, Henzsel Imre fia fejezte be Moldvában, Tatros városában 1466-ban. A Müncheni, a Bécsi és az Apor-kódex szervesen összetartozik: a három emlék a legkorábbi magyar bibliafordítás különböző részeit tartotta fenn, melyet a szakirodalom jelentős része Huszita Bibliaként tart számon. Az eredeti fordítás keletkezési ideje az 1416. évet követő egy-két évtizedre tehető a Müncheni kódexben található naptár alapján. A kódex nyelvezete a korabeli, 15. századi magyar nyelv állapotát tükrözi. Németi György beleszőtte a saját maga nyelvjárását is, melyre főként az ü betű helyetti i betű, valamint az e betű helyetti ö betű használata jellemző. Így például a füge szó helyett figével találkozunk, a fürj helyett pedig a firj-madár kifejezést használja. A kódexben számos szónak a korabeli változata jelenik meg (pl. a pedig szó helyett a kedég). ... https://www.youtube.com/watch?v=5PJiFaQm4-w